Igazából már évek óta elvesztettem a hitemet, a saját hitemet az egész írásban. Legalábbis abban a részében, amit igazán jelentett nekem mindig is, annak idején. Most legalábbis ezt/ így érzem. Szar ez az egész. Bocs. Rossz, nem jó, semmi sem jó, sehogy sem jó. Boldognak kéne lennem, mégis sehogysem…

  Napok óta eléggé elgondolkodtam ezen a témán. Próbálok megértő és elfogadó lenni azon emberekkel szemben, akik ilyen "kapcsolatban" élnek/ éltek. Előítéletességek nélkül szándékozom ezt most megtenni. A téma adott, jó ideje. Értem én, szeretünk valakit, annak…

Egészen kicsi korom óta számomra teljesen természetes dolog, hogy látok, tapasztalok olyan dolgokat, amiket a legtöbb ember alig, vagy semennyire sem. Sokáig úgy voltam vele, hogyha én látom, akkor mindenki más is. Eleinte beszéltem ezekről, de ahogy nőttem, egyre kevésbé. Nagyon…